Archívum

Eseménynaptár, december

Kattintson az eseménynaptárra a nagyításhoz!

Eseménynaptár, november

Kattintson az eseménynaptárra a nagyításhoz!

Eseménynaptár, október

Kattintson az eseménynaptárra a nagyításhoz!

Népszámlálás 2011.

Népszámlálás 2011.

Az új evangelizáció

Klikkeljen a képre a teljes méretű megtekintéshez!
Evangelizáció

Eseménynaptár, szeptember

Kattintson a naptárra a nagyításhoz!

III. Országos Magyarok Nagyasszonya találkozó

Klikkeljen a képre a PDF dokumentum letöltéséhez!
III. Országos Magyarok Nagyasszonya találkozó

Eseménynaptár, augusztus

Kattintson a naptárra a nagyításhoz!

Úrnap

Úrnap

Úrnap


Krisztus Testének és Vérének főünnepét, vagyis Úrnapját a Szentháromság ünnepét követő vasárnapon tartja a magyar katolikus egyház. Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin Egyházra a hit és a kultusz válaszaként azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétét.

Az ünnepi körmenet kibővíti az Eucharisztia ünneplését: közvetlenül a szentmise után a keresztény közösség az Oltáriszentséget kiviszi a templomból, hogy a hitnek és a legszentebb Eucharisztia iránti tiszteletnek nyilvános tanúságát adja.

A hívek a körmenetben „Isten népeként” megvallják hitüket Uruknak, a templom körüli szabadtéri oltároknál az Oltáriszentséget kiteszik, s az Eucharisztiához kapcsolódó evangéliumi szakaszokról elmélkednek. A virágszirmok hintésével, az oltárok gyönyörű díszítésével, a dicsőítő imákkal és énekekkel, valamint az egész méltósággal teli körmenettel annak a titoknak a szépségére hívja fel hívek és járókelők figyelmét egyaránt az Anyaszentegyház, hogy Jézus Krisztus testét és vérét adta értünk a keresztfán és az általa alapított Eucharisztia szentsége áldozatának emlékezetét mindörökké megőrzi.

Pünkösd - 2014

P Ü N K Ö S D

(a gör. pentekoszté, 'ötvenedik' szóból ered): a Szentlélek eljövetelének ünnepe a húsvét utáni 50. napon. (Giotto di Bondone 1304-1306. Fresco Capella)(Giotto di Bondone 1304-1306. Fresco Capella)

Az Ószövetségben: az egyik zarándokünnep, melyen Izrael fiainak meg kellett jelenniük Jahve színe előtt (Kiv 34,23; MTörv 16,16). Neve a tört. folyamán változott. A Kiv 23,16: aratási ünnep, 34,22: az első termés (búza!) ünnepe (vö. Szám 28,26); MTörv 16,10 és Szám 28,26 a hetek ünnepének nevezi, mert 7 héttel a kovásztalan kenyér ünnepe után ülték. Később az első kéve felajánlása utáni ötvene-dik nap ünnepe lett (vö. Lev 23,9-14; Tób 2,1; 2Mak 12,32; ApCsel 2,1). - A pünkösd örömünnep volt (vö. Iz 9,2), melyen hálát adtak Jahvénak a búzatermésért; az aratás Palesztinában kb. 7 hétig tartott (MTörv 16,9). pünkösdkor az első termést (zsenge) mutatták be (Kiv 23,16; 34,22); a MTörv 16,10 önkéntes adományokat ír elő, melyeket a szentélyben kellett elfogyasztani, és meg kellett osztani a szegényekkel és a levitákkal. - Jézus korában az ünnep történeti jelleget öltött: a Sínai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének emléknapja, ami az Egyiptomból való kivonulás után az 50. napon történt, s ilyenkor nagy sokaság zarándokolt mindenfelől Jeruzsálembe (ApCsel 2,5; ZsidTört 17,10,2). 

Az Újszövetségben:  a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja (ApCsel 2,1-13). Az Úr Jézus mennybemenetele előtt (ami 40 nappal a föltámadása után történt) megismételte a Szentlélek eljövetelére vonatkozóígéretét: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, s egész Júdeában és Szamariában, sőt egészen a föld végső határáig” (ApCsel 1,8). A várakozás és készülődés napjaiban (ez volt az első kilenced) a 11 apostol és a tanítványok „egy szívvel, egy lélekkel állhatatosan imádkoztak az asszonyokkal, Máriával, Jézus anyjával és testvéreivel együtt” (1,14), s a közel 120 fős közösségben megválasztották Júdás utódját, Mátyást (1,15-26). - Amikor pedig elérkezett pünkösd napja, „mind együtt voltak ugyanazon a helyen. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (2,1-4.) Amikor az összesereglett, mindenféle nyelvet beszélő zarándokok saját anyanyelvükön hallották szólni az apostolokat, és csodálkoztak, Péter beszélni kezdett és elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése, és erre a végkövetkeztetésre jutott: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette! E szavak szíven találták őket. Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: Mit tegyünk hát, emberek, testvérek? Térjetek meg, felelte Péter, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket, bár távol vannak, meghívott a mi Urunk, Istenünk. Még más egyéb szavakkal is bizonyította ezt, és buzdította őket: Meneküljetek ki ebből a romlott nemzedékből! Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek tért meg.” (2,36-41.)

A liturgiában: a húsvét beteljesedésének ünnepe. Mozgó ünnep, a húsvét dátumától függően V. 10-VI. 13 között. Az ősegyházban a pünkösd néha az 50 napos időszakot jelentette, mely Szent Ambrus szerint olyan, mint egyetlen vasárnap, s úgy kell ünnepelni, mint a húsvétot.

Az ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése:
a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.

 

Tartalom átvétel
A honlapot eddig látogató tekintette meg.
Honlap és weboldal tervezés, készítés, keresőoptimalizálás, karbantartás: Honlap-Műhely