Plébániai hirdetések 2016.07.17 - 2016.07.24


„Útjukon betértek egy faluba. Egy Márta nevű asszony befogadta házába.
Ennek volt egy húga, Mária. Ez odaült az Úr lábához és hallgatta a szavait.
Márta meg sürgött-forgott, végezte a háziasszonyi teendőket.
Egyszer csak megállt: "Uram - méltatlankodott -, nem törődöl vele, hogy húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljalak ki? Szólj neki, hogy segítsen nekem!"
Az Úr azonban így válaszolt:
"Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít,
pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha."
(Lk 10, 38-42)

2016. július 17. Vasárnap, Évközi 16. vasárnap

Plébániai hirdetések 2016.07.10 - 2016.07.17


„Egy törvénytudó felállt, hogy próbára tegye. "Mester - szólította meg -, mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?" Megkérdezte tőle: "Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?"
Így válaszolt: "Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint saját magadat." "Helyesen feleltél. Tégy így, és élni fogsz" - válaszolta neki. De az igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: "Kit tekintsek felebarátomnak?" Erre Jézus átvette a szót: "Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment.
Rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, és félholtan otthagyták. Történetesen egy pap tartott lefelé az úton. Észrevette, de elment mellette. Ugyanígy közeledett egy levita is. Látta, de továbbment. Végül egy szamariainak is arra vitt az útja. Amikor meglátta, megesett rajta a szíve.
Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire és bekötözte, magát az embert pedig felültette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak ezzel a kéréssel: Viseld gondját, és ha többet költenél, visszatérve megadom neked. -
Mit gondolsz, e három közül ki volt az igazi felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?"
"Aki irgalmas szívű volt iránta" - felelte. Jézus így folytatta: "Menj és tégy te is hasonlóképpen."
(Lk 10, 25-37)

2016. július 10. Vasárnap, Évközi 15. vasárnap

Plébániai hirdetések 2016.07.03 - 2016.07.10


„Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahová menni készült. Így szólt hozzájuk: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásra. Menjetek! Úgy küldelek benneteket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek magatokkal erszényt, se tarisznyát, se sarut. Az úton senkit ne üdvözöljetek. Ha betértek egy házba, először ezt mondjátok: Békesség e háznak! Ha békesség fia lakik ott, rászáll békességetek, ha nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ott abban a házban, és azt egyétek és igyátok, amijük van. Mert a munkás megérdemli a maga bérét. Ne járjatok házról házra. Ha egy városba érkeztek és szívesen látnak titeket, egyétek, amit elétek adnak. Gyógyítsátok meg ott a betegeket s hirdessétek: Közel van hozzátok az Isten országa! De ha betértek valamelyik városba és nem látnak titeket szívesen, menjetek ki az utcára és mondjátok: Még a port is lerázzuk, ami városotokban a lábunkra tapadt, de azért tudjátok meg: Közel van az Isten országa. Bizony mondom nektek: Szodoma sorsa könnyebb lesz azon a napon, mint azé a városé. A hetvenkét tanítvány nagy örömmel tért vissza. „Uram – mondták –, nevedre még az ördögök is engedelmeskedtek nekünk.” Így válaszolt nekik: „Láttam a sátánt: mint a villám, úgy bukott le az égből. Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek. Nem fog ártani nektek semmi. De mégse annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, inkább annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyben."
(Lk 10, 1-12.17-20)

2016. július 3. Vasárnap, Évközi 14. vasárnap

Plébániai hirdetések 2016.06.26 - 2016.07.03


„Amikor már közeledtek szenvedésének és megdicsőülésének napjai, szilárdan elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, s eljutottak a szamariaiak egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De nem fogadták be, mert meglátszott rajta, hogy Jeruzsálembe megy. Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: "Uram, ha akarod, lehívjuk az égből a tüzet, hadd pusztítsa el őket!" De ő hozzájuk fordult és rájuk pirított.
Ezután más faluba mentek. Amint mentek az úton, valaki megszólította: "Követlek, bárhová mész is." Jézus azonban ezt mondta: "A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hová fejét lehajtania." Egy másikat felszólított: "Kövess engem!" Az így válaszolt: "Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek és eltemessem apámat."
"Hagyd a holtakra, hadd temessék halottaikat - mondta neki -, te meg menj, és hirdesd az Isten országát." Egy harmadik ezt mondta neki: "Uram, követlek, de engedd meg, hogy előbb elbúcsúzzam a családomtól." Jézus így válaszolt: "Aki az eke szarvára teszi kezét és hátrafelé néz, nem alkalmas az Isten országára."
(Lk 10, 1-12.17-20)

2016. június 26. Vasárnap, Évközi 13. vasárnap

Plébániai hirdetések 2016.06.19 - 2016.06.26


„Amikor egyszer egyedül imádkozott, csak tanítványai voltak ott vele, megkérdezte tőlük:
"Kinek tartanak engem az emberek?" Ezt válaszolták: "Van, aki Keresztelő Jánosnak, van aki Illésnek, mások szerint a régi próféták közül támadt fel valaki." Most hozzájuk fordult: "Hát ti?" Péter válaszolt: "Az Isten Fölkentje vagy." Rájuk parancsolt, hogy ezt ne mondják el senkinek. "Mert - mondta - az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, főpapok és írástudók nem ismerik el, megölik, de harmadnap feltámad." Amikor az egész néphez szólt, ezt mondta: "Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap és úgy kövessen. Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti.
Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti.”
(Lk 9, 18-24)

2016. június 19. Vasárnap, Évközi 12. vasárnap

Plébániai hirdetések 2016.06.12 - 2016.06.19


„Egy farizeus meghívta, hogy egyék nála. Betért hát a farizeus házába, és asztalhoz telepedett. Élt a városban egy bűnös nő. Amikor megtudta, hogy a farizeus házában van vendégségben, alabástrom edényben illatos olajat hozott. Megállt hátul a lábánál, és sírva fakadt. Könnyeit Jézus lábára hullatta, majd hajával megtörölte, elárasztotta csókjaival, és megkente illatos olajjal. Mikor ezt a farizeus házigazda látta, így szólt magában: "Ha próféta volna, tudná, hogy ki és miféle az, aki érinti: hogy bűnös nő." Jézus akkor hozzá fordult: "Simon, mondanék neked valamit." Az kérte: "Mester! Hát mondd el!" "Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte mind a kettőnek. Melyikük szereti most jobban?" "Úgy gondolom az, akinek többet elengedett" - felelte Simon. "Helyesen feleltél" - mondta neki. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: "Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s nem adtál vizet a lábamra. Ez a könnyeivel áztatta lábamat, és a hajával törölte meg. Csókot sem adtál nekem, ez meg egyfolytában csókolgatja a lábam, amióta csak bejött. Aztán a fejemet sem kented meg olajjal. Ez meg a lábamat keni illatos olajával. Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyer, mert nagyon szeretett. Akinek kevés bűnét bocsátják meg, az csak kevéssé szeret."
Aztán így szólt az asszonyhoz: "Bűneid bocsánatot nyernek." A vendégek összesúgtak: "Ki ez, hogy még a bűnöket is megbocsátja?" De ő ismét az asszonyhoz fordult: "A hited megmentett. Menj békével!" Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának a felesége, Zsuzsanna és még sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róla.”
(Lk 7, 36-8,3)

2016. június 12. Vasárnap, Évközi 11. vasárnap

Plébániai hirdetések 2016.06.05 - 2016.06.12


„Történt, hogy Naim városába ment. Vele tartottak tanítványai és mások is igen sokan.
Amikor a város kapujához közeledett, egy halottat hoztak ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát.
Elég nagy tömeg kísérte a városból.
Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve és megszólította: "Ne sírj!"
Aztán odalépett a koporsóhoz, és amint megálltak, akik vitték, megérintette, s így szólt:
"Ifjú, mondom neked, kelj föl!"
A halott felült, és elkezdett beszélni. Ekkor átadta anyjának.
Mindnyájukat elfogta a félelem, és magasztalták Istent ezekkel a szavakkal:
"Nagy prófétánk támadt", és: "Meglátogatta népét az Isten."
S a hír elterjedt egész Júdeában és a környéken is mindenfelé.”
(Lk 7, 11-17)

2016. június 5. Vasárnap, Évközi 10. vasárnap

Plébániai hirdetések 2016.05.29 - 2016.06.05


„Szívesen fogadta őket, és beszélt nekik az Isten országáról, akik pedig gyógyulást kerestek, azokat meggyógyította. A nap már hanyatlóban volt. Odament hozzá a tizenkettő: "Hagyd, hadd menjen el a nép - figyelmeztették -, hogy a környékbeli falvakban és tanyákban szállást és élelmet keressenek maguknak, mert itt a pusztában vagyunk." "Ti adjatok nekik enni" - válaszolta. "Nincs, csak öt kenyerünk és két halunk - mondták. - El kellene mennünk, hogy ennyi népnek ennivalót vegyünk."
Volt ott vagy ötezer férfi. Erre azt az utasítást adta tanítványainak:
"Telepítsétek le őket olyan ötvenes csoportokban." Úgy is tettek, letelepedtek mindnyájan.
Most kezébe vette az öt kenyeret és a két halat.
Föltekintett az égre, megáldotta, és tanítványainak adta, hogy osszák ki a népnek.
Mindnyájan ettek és jól is laktak, s végül még tizenkét kosárra való maradékot szedtek össze.”
(Lk 9, 11b-17)

2016. május 29. Vasárnap, KRISZTUS SZENT TESTE ÉS VÉRE, ÚRNAPJA FÜ.

Plébániai hirdetések 2016.05.22 - 2016.05.29


„Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek.
Hanem amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra.
Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek.
Megdicsőít engem, mert az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek.
Minden, ami az Atyáé, az enyém is.
Azért mondtam, hogy az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek.” (Jn 16, 12-15)

2016. május 22. Vasárnap, SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA FÜ.

Plébániai hirdetések 2016.05.15 - 2016.05.22


„Amikor beesteledett, még a hét első napján megjelent Jézus a tanítványoknak, ott, ahol együtt voltak, bár a zsidóktól való félelmükben bezárták az ajtót. Belépett, megállt középen és köszöntötte őket: "Békesség nektek!" E szavakkal megmutatta nekik kezét és oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat.
Jézus megismételte: "Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket." Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta:
"Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad." (Jn 20, 19-23)

2016. május 15. Vasárnap, PÜNKÖSDVASÁRNAP FÜ.

Tartalom átvétel
A honlapot eddig látogató tekintette meg.
Honlap és weboldal tervezés, készítés, keresőoptimalizálás, karbantartás: Honlap-Műhely