|
XVI. Benedek a papok megszentelő feladatáról
2010. május 6. 9:36
) A Szentatya május 5-én mintegy 30 ezer hívő jelenlétében tartotta meg az általános kihallgatást a Szent Péter téren. Katekézisében a papok megszentelő feladatáról beszélt, és emlékeztetett a halotti lepel előtt tett torinói látogatására. Felidézve torinói látogatását XVI. Benedek rámutatott, hogy a halotti lepel táplálja, erősíti a keresztény hitet, mert Krisztus Arca, a keresztre feszített és feltámadt Krisztus Teste felé irányít, s a húsvéti misztérium, a keresztény üzenet lényegének szemlélésére késztet bennünket.
A papok feladatáról szólva, amely az emberek megszentelésére vonatkozik a szentségek által, a pápa kiemelte: megszentelni valakit annyit jelent, mint kapcsolatba hozni őt Istennel, aki maga a világosság, az igazság és a tiszta szeretet. Ez a kapcsolat átalakítja a személyt. Az egyház hite szerint maga Isten keresi velünk a kapcsolatot, amely lépésről lépésre Isten valódi képmásává alakít bennünket. Senki sem képes arra, hogy saját erejéből kapcsolatba hozzon másokat Istennel. A papi hivatás kegyelmének alapvető része az az ajándék és feladat, hogy megteremtse ezt a kapcsolatot. Ez abban valósul meg, hogy a pap hirdeti Isten szavát, valamint kiszolgáltatja a szentségeket. Krisztus halálának és feltámadásának húsvéti misztériumába merülünk el a keresztségben, amelyet megerősít a bérmálás, valamint a gyónás szentsége és az Oltáriszentség táplál. Isten végtelen irgalmában egyeseket arra hív meg, hogy az egyházi rend szentsége révén, emberi korlátaik ellenére, részt vegyenek papságában, hidat képezzenek Isten és az emberek között – mondta katekézisében XVI. Benedek pápa.
Az utóbbi évtizedekben voltak olyan irányzatok, amelyek a pap identitásában és küldetésében az evangélium hirdetését helyezték előtérbe. El kell gondolkozni, vajon egyes esetekben a „munus sanctificandi”, a megszentelés feladata nem jelentette-e a szentségek üdvözítő hatásába vetett hit meggyengülését? – vetette fel a Szentatya. Ki üdvözíti a világot és az embert? Az egyedüli válasz: a názáreti Jézus, a keresztre feszített és feltámadt Úr és Krisztus. Hol valósul meg Krisztus halálának és feltámadásának üdvözítő misztériuma? Krisztus működésében az egyház révén, különösen az Oltáriszentségben, amely jelenvalóvá teszi Isten Fiának megváltó áldozatát, valamint a kiengesztelődés szentségében, amelyben a bűn halálából új életre kelünk – hangsúlyozta XVI. Benedek.
A megfelelő katekézis szerepét hangsúlyozva a Szentatya, hogy a hívek megértsék a szentségek valódi értékét. Ugyanígy szükséges, hogy az arsi plébános példáját követve a papok készségesen, nagylelkűen és figyelmesen ajándékozzák testvéreiknek azokat a kegyelmi kincseket, amelyeket Isten helyezett kezükbe, és amelyeknek nem urai, hanem őrzői és kiszolgáltatói. Napjainkban, amikor egyrészt úgy tűnik, hogy gyengül a hit, másrészt erőteljes spirituális igények jelentkeznek, fontos, hogy minden pap szem előtt tartsa: küldetésében nem választhatja el Isten szavának hirdetését az istentisztelettől és a szentségektől – emelte ki tanításában a pápa; és arra buzdította a papokat, hogy örömmel és szeretettel éljék meg a liturgiát, az istentiszteleti szertartásokat. Olyan cselekedetekről van szó, amelyeket a feltámadt Krisztus hajt végre a Szentlélek erejében bennünk, velünk és értünk. A papoknak vissza kell térniük a gyóntatószékhez, ahol a bűnbánat szentségét szolgáltatják ki, több időt kell gyóntatással tölteniük, hogy a hívek irgalmasságot, tanácsot és vigaszt találjanak, érezzék, hogy Isten szereti és megérti őket, s megtapasztalják az isteni irgalmasságot. Fontos, hogy a papok erkölcsi tökéletességre törekedjenek, s a hit és az életszentség tanúia legyenek – ezt várja el tőlük Isten népe. Legyenek tudatában annak a nagy ajándéknak, amit az egyház és a világ számára jelentenek. A papok szolgálata révén az Úr üdvözíti az embereket, jelenvalóvá válik és megszenteli őket.
Az audiencia végén a pápa üdvözölte a kihallgatáson részt vevő magyar híveket: „A Szűzanya hónapjában Máriára, az Egyház Anyjára bízlak titeket. Ő legyen veletek az igazi békét kereső életutatokon. Apostoli áldásomat adom rátok!”
|
|
|
|||||